Szigorúnak tűnik a mondat, de nem hiába hoztuk meg a döntést. A szülőknek természetesen első a saját gyermeke. Nekünk viszont mind a száz, aki egy turnusban táborozik. A látogatási időt a programok zavartalan megvalósítása érdekében korlátozni fogjuk, csak a megjelölt időben lehet majd jönni. Hiszen nem egy programot el kell mindig halasztani, ha éppen akkor jönnek 10-15 gyerekhez.
A következő fél órában pedig újabb 10-hez. Ilyenkor ugye a táborvezetőkkel is elbeszélgetnek a szülők, tehát mondhatjuk, hogy a látogatások idejére leáll a tábor. A kórházban is van látogatási rend, ott sem azért, mert olyan szigorúak, hanem azért, mert az intézménynek saját rendje van, így nekünk is. Ezen a honlapon közölni fogjuk, mikor lesz mód látogatásra. Egyébként is, az egyik célunk a honvágy legyőzése, az önállóságra nevelés. Egyébként látjuk, hogy leginkább a szülőnek hiányzik a gyerek és enm fordítva. A madarasi szülőktől külön kérjük, ne jöjjenek minden nap látogatni. Vannak nyitott programok: bemutatók, táncház, használják ki ezeket az alkalmakat. A telefon használatáról is pár szó: jó lenne, ha a szülők megállapodnának egy időpontban, amikor elérik egymást telefonon. Nem jó, ha a gyermek állandóan a telefonhoz nyúl: fáj a hasam, csúnyán néztek rám, gyere értem. Ha valami baj van, mi úgyis értesítjük a szülőket. Az a másik véglet, amikor a gyerek állandóan a telefonján hallgatja a zenét, felesleges, erre ott a stúdió! A telefon akkumulátorának feltöltése nem áll módunkban!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése